"...Síkon fekszik, jó egy óra járásnyira a Vértes erdőségétől... A falutól északra, szép és termékeny
déli lejtőn vannak a szőlők, ezért kedvező esztendőben bőven adják a termékeny gyümölcsöt, amiből
nagy mennyiségű bor készül. A szántóföldek részint
a keleti, részint a déli oldalon vannak. A föld kemény, nehezen művelhető, de megtermi a búzát és más gabonafélét is."  | BÉL MÁTYÁS |

Pátka, mely otthont adott a gazdaságnak Fejér megyében, a Zámolyi-medence ölelésében, a Császárvíz partján fekszik.

Ha a település bármelyik szélére felkapaszkodunk, mesés látványban lesz részünk. Északon a Vértes magasodik. A hegy zöld ruhája itt-ott megkopott, a foltok alatt a kőfejtők világítanak. Csákvár házait is látni. Délen a Velencei-hegység idő-szelidítette lankáin erdő zöldell. Pátkáról nézve a nap a Lovasberényi-hátság fölött kél, és a Csalai hátság fölött nyugszik.

Így boldogul az öreg Pátka a Zámolyi-medence védő ölelésében. A medence megkíméli a téli zimankótól, és a nyári tikkadattól is.

Nem sanyargatja Pátka lelkeit nagy meleg nyáron. A napsütéses órák száma 2000, a derült napok száma 60-70, júliusi középhőmérséklet 21 C. Télen sem kell nagyon fázni. A januári középhőmérséklet -2 C.

A Móri-árok szomszédságában gyakran szöknek szelek a völgybe. Elhordják a rossz levegőt, és frisset hoznak a Vértes erdeinek lombján keresztül.

Földjében a teremtő ereje lakik. Bőven termi a búzát és kukoricát. A löszön csernozjom, és réti csernozjom barna erdőtalaj alakult ki. Öröm volt rajta mindig a gazdálkodás.