Pátkát talán a legrégebbi idők óta lakjuk.

A bronzkorban nemhogy lakott hely volt, de még egy bronzkori földvár sáncait is megtalálták a Szűzvár magaslatán. Később a kelta birodalom fő helye lett.

A Római Birodalom Pannonia tartományának központja, Gorsium, ma Tác, egynapi járás. Lovon, szekéren nem kell fél nap, hogy eljussunk oda. A föld sok-sok római kori emléket rejt. A gazdálkodás során minden évben egy-egy darab a felszínre is bukkan. A víztározó duzzasztógátja római kori építmény. Pátka területén a Pannónia korában szőlők, gyümölcsösök, gazdaságok lehettek. A gazdaságokban villák. Lehet, hogy innen látták el Gorsiumban állomásozó légiókat gyümölccsel, szőlővel. Lehet, hogy a módosabb Gorsiumiak építettek itt villákat.

Az első írásos emlék 1192-ből származik, Patca, illetve Pathka néven. A település eredete az ősi magyar Paty személynévnek -ka képzős bokros származéka. A középkori források a "possessio Pathkaról" és "praedium Opathkaról" szólnak. Ópátka a római villák helyén, a víztárózó, mai településsel átellenben lévő oldalán épült.

A török, valószínűleg Székesfehérvár 1543-as elestekor vonult be pátkára is. Az sajnos bizonyság, hogy a falu lakossága teljesen elpusztult, a falu elnéptelenedett, és csak 1640-ben települt újra. A betelepülők kivétel nélkül reformátusok voltak. 1692-ben Pátka a Hockburg család kezébe került.

A kuruc Magyarország Pátkáján 1707. augusztus 28-án nagy dolog történt a Nap alatt. Vak Bottyán, Rákóczi legendás vezére haditanácsot tartott. Tanácskozott arról, hogy mi módon takaríttatná ki a Dunántúlt az idegenektől. Jó tanácsokat kaphatott Vak Bottyán, mert a Dunántúli hadjárat dicsőségesen ért véget. Büszke is Pátka erre az eseményre. A polgármester hivatalának falán az eseményt bronzba formázták. Hiába verte végig Vak Bottyán a labancot a Dunántúlon, a szabadságunkért vívott harc elbukott.

A szabadságharc pákozdi csatájában, 1848. szeptember 29-én Jelasics megfutamított horvátjai Pátka felé is menekültek. A falu tovább űzi a császári csapatokat. Így vett részt Pátka a pákozdi csatában.

A kiegyezés gazdasági fejlődésének lendülete Pátkára is elért. 1898-ban Székesfehérvár-Bicske vasútvonal épült, amin sajnos 1979-ben megszűnt a személyszállítás.

Az első világháborúban 92 pátkai katona halt hősi halált. Ma a falut 1708 lélek lakja.